2011.07.11. hétfő

Emlékhelyek, alkotások

Szobrok, emlékművek az Emlékparkban

Az Emlékpark 5 fő egységén kívül, sétánk során több emlékművel, szoborral, alkotással találkozhatunk.

Anonymus szobra

Mészáros Mihály: Anonymus

A tóparton állították fel 2001-ben Mészáros Mihály Munkácsy-díjas szobrászművész Anonymus szobrát, ugyanis a boldog emlékű Béla király jegyzője ír elsőként a Gesta Hungarorum 40. fejezetében e történelmi helyről, Szerről.

Árpád-emlékmű

Árpád-emlékmű

Az országgyűlés az 1896. évi VII. tc-ben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját. A VIII. tc.(„a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről”) rendelkezik a pusztaszeri emlékműről, mely Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása. A távolba tekintő vezért szablyával – a magyarok sajátos fegyverével – a kezében helyet foglalva láthatjuk. Azt a pillanatot örökíthette meg a szobrász, amikor Árpád és a vezérek ezen a helyen sátrat verve, 34 napon keresztül az ország szokástörvényeit rendezték. Árpád itt magányosan, egyedül, ülve a távolba tekint. Háta mögött Kelet, előtte Nyugat, tekintete pedig Dél-Nyugatra fordul, mintha a jövőbe nézne, az „Örök Város”, Róma felé. Az építményen látható szobrok újrafaragottak. Árpád vezér eredeti szobra a Rotundában látható, az "igazi" oroszlánok az emlékműhöz igyekvőket köszöntik az Árpád-tér bejáratánál.

Árpád kútja

Árpád kútja

Az egykori Árpád-ligetben, 1937-ben fúrták azt artézi kutat, melyet Árpád vezérről neveztek el. A körképépület és a személyzeti bejárat között található.

Földműves

Melocco Miklós: Földműves

Melocco Miklós alkotása egy búzaörvénybe hajló aratópárt ábrázol.

Földosztási Emlékmű

Földosztási emlékmű

A Földosztási Emlékmű történelmi eseményt örökít meg: 1945. március 29-én ezen a helyen, az egykori Pallavicini-uradalom területén kezdte meg Nagy Imre földművelésügyi miniszter a földosztást.

Nemzeti Katonai Emlékmű

Gyurcsek Ferenc: Nemzeti Katonai Emlékmű

A Nemzeti Katonai Emlékmű Gyurcsek Ferenc alkotása. Az emlékmű körül elhelyezett köveken a 899-es brentai ütközettől 1956. november 4-ig 41 csata, harci esemény dátuma van fölvésve, ahol magyar katonák ontották vérüket. 2001-ben, az államalapítás 1000. évfordulója alkalmából ünnepélyes keretek között avatták fel. Állíttatta a Honvédelmi Minisztérium.

Őseink - kun szoborpár

Győrfi Sándor: Őseink

A Nemzeti Emlékpark központi területén elhelyezett „Őseink” kun szoborpár az 1239-ben Magyarországra betelepülő kunságnak állít emléket. A Radnai-hágó felé tekintő, halomra helyezett szobrok a Kis- és a Nagykunság településeinek földjeiből áll, amely a kun-magyar identitást, megmaradást, összefogást, összetartozást fejezi ki. A halmot állították: Balotaszállás, Berekfürdő, Bugac, Bugacpusztaháza, Csengele, Csólyospálos, Fülöpjakab, Fülöpszállás, Jakabszállás, Jászszentlászló, Karcag, Kecel, Kerekegyháza, Kétpó, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunlacháza, Kiskunmajsa, Kistelek, Kisújszállás, Kömpöc, Kunadacs, Kunágota, Kunfehértó, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunpeszér, Kunszállás, Kunszentmárton, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Móricgát, Orgovány, Pálosszenkút, Petőfiszállás, Szabadszállás, Szank, Túrkeve, Üllés települések és Varga Károly magánszemély. A kun pár eredetije, Győrfi Sándor szobrászművész munkája, Karcagon a Kun Emlékhelyen, a Kis-hegyesdombi halmon látható. A szobrokat Gubcsi Lajos adományozta az Emlékparknak 2006-ban, és 2009-ben kerültek méltó helyre, az összefogást jelképező Kun Halomra.

Szegedi kapu

A Szegedi kapu

Az egykori Nemzeti Árpád Liget főbejáratául az 1938-ban állított székelykapu szolgált, amely a ’70-es években elenyészett. Helyette építették a Nemzeti Történeti Emlékpark mai főbejáratát, a Szegedi kaput, mely a szomszédos város ajándéka volt. A Kiss István építész által tervezett üvegkupola pilléreit szegedi képzőművészek alkotásai díszítik. Belső falfelületén helyezték el Tóth Valéria szobrászművész 76 négyzetméteres bronz domborművét, „Az új kenyér ünnepét.”

Székelykapu

Székelykapu

2008-ban, a Szobori búcsú alkalmával az Emlékpark új, ünnepi bejárattal gazdagodott. A különlegesen szép díszítésű, festett-faragott kapu 1913-ban készült, és az udvarhelyszéki Fenyédről került ide, Böjte Csaba ferences szerzetes közbenjárásával, Kovács Piroska néprajzkutató nagylelkű adományaként. Máréfalvi kapukészítő mesterek keze munkájának köszönhetően – akik hagyományos módszerekkel dolgoztak – a felújított ünnepi bejárat nemzeti ünnepeinken, és a Szobori búcsún nyílik meg. Ezzel a kapuval is erősíteni szeretnénk azt a célunkat, hogy Ópusztaszer legyen minden magyar hona, találkozóhelye, legyen olyan hely, ahová vissza-visszatérve „rendezzük az ország dolgait”, erősítjük nemzeti összetartozásunkat. A székelykapu egyben szimbólum is: az összetartozás, az összefogás, a szolidaritás, a megmaradás és a megújulás jelképe.

Történelmi szoborpark

III. Béla mellszobra a szoborparkban

Az Emlékpark központi helyén áll a honfoglalás 1000. évfordulójának tiszteletére 1896-ban emelt Árpád-emlékmű. Az emlékmű előtt kialakított dísztéren zajlanak az Emlékpark ünnepi rendezvényei. A teret a magyar történelem jeles személyeinek mellszobrai veszik körül. A húsz szobrot a keresztény magyar állam megteremtésének 1000 éves évfordulóján a megyék ajándékozták az Emlékparknak, és 2001. június 30-án a Magyar Köztársaság elnöke avatta fel. A panteon gondolatilag átíveli a magyar nép 10 évszázadát - a honfoglalástól az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leveréséig. Szemközt állva az Árpád emlékművel így sorakoznak a szobrok: Géza fejedelem, Szent István, Aba Sámuel, I. András, I. Béla, Szent László, III. Béla, II. András, IV. Béla, IV.(Kun) László. Majd a jobb oldalon Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Báthory István, Bocskai István, II. Rákóczi Ferenc, gr. Batthyány Lajos, gr. Széchenyi István és Kossuth Lajos. A tér centrumában az Aranybulla emlék látható, amely alatt egy acél trezorban az avató ünnepségen résztvevő megyék vezetői helyezték el a jövőnek szóló üzeneteiket.