A Csete-jurták

A jurta-szerű építményeket Csete György, a magyar organikus építészet elindítója, valamint Dulánszky Jenő tervezte. Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették. Az építmények sorát a Világmagyarság hajléka (1996) nyitja meg. Koronát idéz az 1998-ban épült Mammutfenyő-ház. Itt megtekinthetünk egy kaliforniai mammutfenyő-szeletet – bütüt –, melynek méretei tiszteletet parancsolnak: átmérője 6,3 méter, és a 80cm vastag szelet tömege 7,5 tonna. A bütü korát is meghatározták: Krisztus után 200 körül kezdődhetett élete. Évgyűrűinek határain a magyarság történelmének nevezetes dátumai láthatóak.

Az Erdők temploma (1991-1998) tíz, két ötös blokkra tagolódó pavilon, amely az „Erdő és az ember” című kiállításnak ad otthont. Az első három az erdő kialakulását és Magyarország erdeit, a következő két egymásba nyíló pavilon a hazai erdőgazdálkodás történetét mutatja be. A második egység első pavilonja időszaki kiállítások helye, a hetesben a századforduló erdészeinek élete elevenedik meg. A nyolcadik épületben a fa kézi erővel történő kiemelését és megmunkálását ismerhetjük meg. Míg a kilencedik pavilon a fának a közlekedésben és a szállításban betöltött szerepét tárgyalja, addig az utolsó hazai példákon keresztül igyekszik érzékeltetni építészetben betöltött szerepét.

A pavilonokkal szemben álló dombon a kéttornyú ökumenikus kápolna várja az elcsöndesedni, imádkozni vágyókat.