|
Múzeumpedagógiai foglalkozásainkon a gyermekek játszva tanulnak, kézzelfoghatóvá, élményszerűvé válik, sőt megelevenedik a múlt. Ajánljuk azon iskolai csoportoknak, akik felejtehetetlenné szeretnék tenni ópusztaszeri kirándulásukat. Több napra is érdemes ellátogatni az Emlékparkba, a Szeri Kemping apartmanjai, faházai, jurtaszállása kiváló szálláslehetőséget biztosít, kedvező árakon. Érdemes böngészni nyári táboraink közül, amelyek hasznos időtöltést kínálnak a szünidőben is.
Áraink:
- "Volt egyszer egy oskola": 12.000 Ft
- Kézműves foglalkozások, egyéb múzeumpedagógiai programok: 7.500 Ft
Múzeumpedagógiai foglalkozásaink 2010-ben:
„Volt egyszer egy oskola…”
50 perces múltidéző tanóra, 40 főig 50 perces szabadtéri foglalkozások a Nomád Park területén.
"Jurta, kengyel, kemence…"(40 főig)
Bemutatjuk a Nomád Parkot.
Zabla, tegez, szablya…(20 főig)
Új kiállításokhoz kapcsolódó foglalkozások
Szer monostora és kora
50 perces foglalkozás Szer mezőváros és monostora történetéről, a régész munkájáról, 20 főig
„Árpád népe” Minden, amit a honfoglaló magyarokról tudni érdemes, 50 perc (20 főig)
"Aranyforint, ezüstdénár" Pénzek és pénzverés a középkori Magyarországon, 50 perc (20 főig)
Célszerű hétköznapok, valódi ünnepek
„Hej halászok, halászok…” Halászati eszközbemutató a tóparton
"Paprika Jancsi" (Szezonális foglalkozás, szeptember-október!)
A csövestől a tört paprikáig
A foglalkozás keretében ki lehet próbálni néhány jellegzetes munkafolyamatot, a paprikafűzést, a paprikatörést, így beindul a lábbal működtetett mozsár, a „külü" is. A dolgos gyerekek általuk készített paprikafüzérrel vagy némi tört paprikával térhetnek haza.
„Süssünk, süssünk valamit…”
„Mindentjáró” malmocskák
A múzeumok néprajzi gyűjteményeiben számtalan tárgy található, ezek azonban nem vehetők kézbe, nem próbálhatók ki. A foglalkozás ezekből – az egykor hétköznapi, ma már különleges tárgyakból – mutat be jó néhányat, úgy, hogy nem csak nézni, de megfogni, és használni is lehet minden egyes darabot.
„Fű virít, lomb susog…” 50 perces természetrajz óra (40 főig)
Kézműves foglalkozások
- korongozás (IV. osztálytól, 12 főig) - agyagozás (I. osztálytól, 40 fő) - bőrművesség - papírmerítés ( 30 fő) - nádsípkészítés (V. osztálytól, 12-15 fő) - nemezelés - textil hímzés, bábkészítés (25 főig) - kosár- és gyékényfonás (V. osztálytól, 15 fő)
Letölthető feladatlap (.pdf formátum)
|
A program keretében a diákok egy korabeli tanórán vehetnek részt az árpádhalmi tanyai elemi népiskolában, amely a két világháború közti időket idézi fel. A tanyai iskola egyetlen tantermében, összevont osztályban együtt tanultak kicsik és nagyok, életük végéig emlékeikben őrizve az olajos padló szagát, a Tanító Úr néha kemény, de mindig emberséges alakját. A Kincskereső kisködmönt, vagy más írásokat olvasó gyerekek el sem tudják már képzelni, hogy milyen lehetett a világítás, számítógép és írásvetítő nélküli tanterem, a keménykalapos, csokornyakkendős, sétapálcás tanító. A skanzen tanyai iskolájában, az 1920-as évek korhű berendezési tárgyai között zajló foglalkozás valóságos élményt nyújt minden gyerek számára, megismerhetik azon idők tanítási módszereit, amikor a fegyelmezés fő eszköze a nádpálca, a jó tanulók jutalma pedig alma és dió volt.
A lóval és „honfoglaló” gazdájával ismerkedhetnek meg a diákok a hagyományőrző közreműködővel tartott bemutató során. Milyen sajátságok teszik alkalmassá a lovat arra, hogy az ember irányítsa, és élete során akár több ezer kilométert eltöltsön a hátán? És mi a helyzet a nyereg alatt puhított hússal? Visszacsaphat-e a visszacsapó íj? Van különbség a szablya és a kard között? Na és persze az sem mellékes, kinek mi volt a tarsolyában akkoriban….jpg)
A középkori latin írásbeliség őrizte meg számunkra, hogy mi történt a honfoglalás idején. Krónikaíróink lejegyezték mindazt, ami szájhagyomány útján fennmaradt az emlékezetekben. P-nek mondott mester (Anonymus) sorainak köszönhető, hogy ma Ópusztaszer történelmünk, múltunk egyik fontos helyszíne. Boldogemlékű Béla királyunk jegyzője ezt írja a Gesta Hungarorum c. művében: „ Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.” A szeri monostor egykoron az Alföld legnagyobb szerzetesi intézménye volt, körülötte pedig virágzó mezőváros alakult ki. A bencés monostor bazilikáját már feltárták a régészek, a hozzá tartozó gazdasági udvar és egyéb melléképületek feltérképezése még napjainkban is folyik. A foglalkozás keretében bepillantunk a régész munkájába, az itt feltárt leletanyagokon keresztül a bencés monostor életét, Szer mezőváros mindennapjait ismerhetjük meg.
Hogyan készítették dédanyáink a kenyeret, a lángost, a pogácsát?
Különleges szerkezetüket, működésüket „testközelből” mutatja be a foglalkozás, amelyben a „lisztesmolnárok” életébe is bepillanthatunk. A forgó mozgást követve végigmegyünk a malom négy szintjén, s megnézzük, hogyan készít a szél lisztet. Meglátogatjuk a „kistestvéreket”; a széldarálókat is, amelyeket a foglalkozás résztvevői belülről is láthatnak. A lóhajtású paprikaőrlő szerkezet mellett ki lehet próbálni egy kézimalmot, s mindenki megállapíthatja, hogy az ujjunkkal azért lényegesen könnyebb malmozni…