Az országgyűlés az 1896. évi VII. tc-ben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját. A VIII. tc.(„a honalapitás ezredik évfordulójának megörökitésére alkotandó müvekről”) rendelkezik a pusztaszeri emlékműről, mely Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása. A távolba tekintő vezért szablyával – a magyarok sajátos fegyverével – a kezében helyet foglalva láthatjuk. Azt a pillanatot örökíthette meg a szobrász, amikor Árpád és a vezérek ezen a helyen sátrat verve, 34 napon keresztül az ország szokástörvényeit rendezték. Árpád itt magányosan, egyedül, ülve a távolba tekint. Háta mögött Kelet, előtte Nyugat, tekintete pedig Dél-Nyugatra fordul, mintha a jövőbe nézne, az „Örök Város”, Róma felé. Az építményen látható szobrok újrafaragottak. Árpád vezér eredeti szobra a Rotundában, látható, az "igazi" oroszlánok az emlékműhöz igyekvőket köszöntik az Árpád-tér bejáratánál.
Árpád kútja
Az egykori Árpád-ligetben 1937-ben fúrtak itt kutat, melyet Árpád vezérről neveztek el.
Székelykapu
2008-ban, a Szobori búcsú alkalmával az Emlékpark új, ünnepi bejárattal gazdagodott. A különlegesen szép díszítésű, festett-faragott kapu 1913-ban készült, és az udvarhelyszéki Fenyédről került ide, Böjte Csaba ferences szerzetes közbenjárásával, Kovács Piroska néprajzkutató nagylelkű adományaként. Máréfalvi kapukészítő mesterek keze munkájának köszönhetően – akik hagyományos módszerekkel dolgoztak – a felújított ünnepi bejárat nemzeti ünnepeinken, és a Szobori búcsún nyílik meg. Ezzel a kapuval is erősíteni szeretnénk azt a célunkat, hogy Ópusztaszer legyen minden magyar hona, találkozóhelye, legyen olyan hely, ahová vissza-visszatérve „rendezzük az ország dolgait”, erősítjük nemzeti összetartozásunkat. A székelykapu egyben szimbólum is: az összetartozás, az összefogás, a szolidaritás, a megmaradás és a megújulás jelképe.
Szegedi kapu
Az egykori Nemzeti Árpád Liget főbejáratául az 1938-ban állított székelykapu szolgált, amely a ’70-es években elenyészett. Helyette építették a Nemzeti Történeti Emlékpark mai főbejáratát, a Szegedi kaput, mely a szomszédos város ajándéka volt. A Kiss István építész által tervezett üvegkupola pilléreit szegedi képzőművészek alkotásai díszítik. Belső falfelületén helyezték el Tóth Valéria szobrászművész 76 négyzetméteres bronz domborművét, „Az új kenyér ünnepét.”
Történelmi szoborpark
Az Emlékpark központi helyén áll a honfoglalás 1000. évfordulójának tiszteletére 1896-ban emelt Árpád-emlékmű. (Kallós Ede szobrász, Berczik Árpád építész alkotása). Az emlékmű előtt kialakított dísztéren zajlanak az Emlékpark ünnepi rendezvényei. A teret a magyar történelem jeles személyeinek mellszobrai veszik körül. A húsz szobrot a keresztény magyar állam megteremtésének 1000 éves évfordulóján a megyék ajándékozták az Emlékparknak, és 2001. június 30-án a Magyar Köztársaság elnöke avatta fel. A panteon gondolatilag átíveli a magyar nép 10 évszázadát - a honfoglalástól az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leveréséig. Szemközt állva az Árpád emlékművel így sorakoznak a szobrok: Géza fejedelem, Szent István, Aba Sámuel, I. András, I. Béla, Szent László, III. Béla, II. András, IV. Béla, IV.(Kun) László. Majd a jobb oldalon Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Báthory István, Bocskai István, II. Rákóczi Ferenc, gr. Batthyány Lajos, gr. Széchenyi István és Kossuth Lajos. A tér centrumában az Aranybulla emlék látható, amely alatt egy acél trezorban az avató ünnepségen résztvevő megyék vezetői helyezték el a jövőnek szóló üzeneteiket.
Kun szobrok
A Nemzeti Emlékpark központi területén elhelyezett „Őseink” kun szoborpár az 1239-ben Magyarországra betelepülő kunságnak állít emléket. A Radnai-hágó felé tekintő, halomra helyezett szobrok a Kis- és a Nagykunság településeinek földjeiből áll, amely a kun-magyar identitást, megmaradást, összefogást, összetartozást fejezi ki. A halmot állították Balotaszállás, Berekfürdő, Bugac, Bugacpusztaháza, Csengele, Csólyospálos, Fülöpjakab, Fülöpszállás, Jakabszállás, Jászszentlászló, Karcag, Kecel, Kerekegyháza, Kétpó, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunlacháza, Kiskunmajsa, Kistelek, Kisújszállás, Kömpöc, Kunadacs, Kunágota, Kunfehértó, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunpeszér, Kunszállás, Kunszentmárton, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Móricgát, Orgovány, Pálosszenkút, Petőfiszállás, Szabadszállás, Szank, Túrkeve, Üllés települések és Varga Károly magánszemély. A kun pár eredetije, Győrfi Sándor szobrászművész munkája, Karcagon a Kun Emlékhelyen, a Kis-hegyesdombi halmon látható. A szobrokat Gubcsi Lajos adományozta az Emlékparknak 2006-ban, és 2009-ben kerültek méltó helyre, az összefogást jelképező Kun Halomra.
Katonai Emlékmű
A Nemzeti Katonai Emlékmű, Gyurcsek Ferenc alkotása. Az emlékmű körül elhelyezett köveken a 899-es brentai ütközettől 1956. november 4-ig 41 csata, harci esemény dátuma van fölvésve, ahol magyar katonák ontották vérüket. 2001-ben ünnepélyes keretek között avatták fel.
Földosztási Emlékmű
A Földosztási Emlékmű történelmi eseményt örökít meg: 1945. március 29-én ezen a helyen, az egykori Pallavicini-uradalom területén kezdte meg Nagy Imre földművelésügyi miniszter a földosztást.
Anonymus szobra
A tóparton állították fel 2001-ben Mészáros Mihály Munkácsy-díjas szobrászművész Anonymus szobrát, ugyanis a boldog emlékű Béla király jegyzője ír elsőként a Gesta Hungarorum 40. fejezetében e történelmi helyről, Szerről.
Földműves
A búza-örvénybe hajló aratópár Melocco Miklós alkotása.
"Szer Öröksége"
2008. október 3-án újabb alkotással gazdagodott a romkert. Az egykor nagyhírű monostor jelenleg sajnos igen rossz állapotban lévő romjai új tartalmat nyertek. Ezen a napon „Szer Öröksége” néven Mátyássy László szobrászművész emlékművét avatták fel a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – a királyi kancellária és ezzel együtt a hitelesítési eljárás mai örököseinek – támogatásával. Az alkotás a monostornak, a középkori latin írásbeliségnek, történetírásnak és az itt eltemetetteknek kíván méltó emléket állítani.
Az országgyűlés az 1896. évi VII. tc-ben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját. A VIII. tc.(„a honalapitás ezredik évfordulójának megörökitésére alkotandó müvekről”) rendelkezik a pusztaszeri emlékműről, mely Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása.
2008-ban, a Szobori búcsú alkalmával az Emlékpark új, ünnepi bejárattal gazdagodott. A különlegesen szép díszítésű, festett-faragott kapu 1913-ban készült, és az udvarhelyszéki Fenyédről került ide, Böjte Csaba ferences szerzetes közbenjárásával, Kovács Piroska néprajzkutató nagylelkű adományaként. Máréfalvi kapukészítő mesterek keze munkájának köszönhetően – akik hagyományos módszerekkel dolgoztak – a felújított ünnepi bejárat nemzeti ünnepeinken, és a Szobori búcsún nyílik meg. Ezzel a kapuval is erősíteni szeretnénk azt a célunkat, hogy Ópusztaszer legyen minden magyar hona, találkozóhelye, legyen olyan hely, ahová vissza-visszatérve „rendezzük az ország dolgait”, erősítjük nemzeti összetartozásunkat. A székelykapu egyben szimbólum is: az összetartozás, az összefogás, a szolidaritás, a megmaradás és a megújulás jelképe.
Az egykori Nemzeti Árpád Liget főbejáratául az 1938-ban állított székelykapu szolgált, amely a ’70-es években elenyészett. Helyette építették a Nemzeti Történeti Emlékpark mai főbejáratát, a Szegedi kaput, mely a szomszédos város ajándéka volt. A Kiss István építész által tervezett üvegkupola pilléreit szegedi képzőművészek alkotásai díszítik. Belső falfelületén helyezték el Tóth Valéria szobrászművész 76 négyzetméteres bronz domborművét, „Az új kenyér ünnepét.”
Az Emlékpark központi helyén áll a honfoglalás 1000. évfordulójának tiszteletére 1896-ban emelt Árpád-emlékmű. (Kallós Ede szobrász, Berczik Árpád építész alkotása). Az emlékmű előtt kialakított dísztéren zajlanak az Emlékpark ünnepi rendezvényei. A teret a magyar történelem jeles személyeinek mellszobrai veszik körül. A húsz szobrot a keresztény magyar állam megteremtésének 1000 éves évfordulóján a megyék ajándékozták az Emlékparknak, és 2001. június 30-án a Magyar Köztársaság elnöke avatta fel. A panteon gondolatilag átíveli a magyar nép 10 évszázadát - a honfoglalástól az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leveréséig. Szemközt állva az Árpád emlékművel így sorakoznak a szobrok: Géza fejedelem, Szent István, Aba Sámuel, I. András, I. Béla, Szent László, III. Béla, II. András, IV. Béla, IV.(Kun) László. Majd a jobb oldalon Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Báthory István, Bocskai István, II. Rákóczi Ferenc, gr. Batthyány Lajos, gr. Széchenyi István és Kossuth Lajos. A tér centrumában az Aranybulla emlék látható, amely alatt egy acél trezorban az avató ünnepségen résztvevő megyék vezetői helyezték el a jövőnek szóló üzeneteiket.
A Nemzeti Emlékpark központi területén elhelyezett „Őseink” kun szoborpár az 1239-ben Magyarországra betelepülő kunságnak állít emléket. A Radnai-hágó felé tekintő, halomra helyezett szobrok a Kis- és a Nagykunság településeinek földjeiből áll, amely a kun-magyar identitást, megmaradást, összefogást, összetartozást fejezi ki.
2008. október 3-án újabb alkotással gazdagodott a romkert. Az egykor nagyhírű monostor jelenleg sajnos igen rossz állapotban lévő romjai új tartalmat nyertek. Ezen a napon „Szer Öröksége” néven Mátyássy László szobrászművész emlékművét avatták fel a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – a királyi kancellária és ezzel együtt a hitelesítési eljárás mai örököseinek – támogatásával. Az alkotás a monostornak, a középkori latin írásbeliségnek, történetírásnak és az itt eltemetetteknek kíván méltó emléket állítani.