Feszty "Tündér-tanyája"
|
Látogatás Kingyesen
A legtöbb magyar hallott már a Feszty-körképről, több millióan meg is csodálták már az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark legfőbb látványosságát. Azt azonban kevesen tudják, hol van Kingyes. Miért vált híressé, ismertté a Komárom környékiek számára. Pedig ez a hely volt egykor a híres festőművész, Feszty Árpád kedvenc tartózkodási helye. Ide, erre az eldugott tanyácskára járt feltöltődni, elmélkedni, ihletet meríteni, ha elfáradt a nagyváros mozgalmas világában. A magyarok bejövetelének több vázlatrajza is a kingyesi műteremben készült. Mi több, a körkép több alakjának portrészerű arcához a közeli Martos parasztjai álltak modellt…
De hol is van ez a Kingyes? Maga a művész így ír róla: „Hiába mondanám meg, úgysem találna oda senki sem. A Vág és a Nyitra folyók kanyargásai között terül el az a dzsindzsalás-csalitos vidék, amelynek földjét még nem szántja eke, nem töri borona. Ős föld, amilyen lehetett egész Magyarország a tatárjárás előtt.” A mai Szlovákia területén, Komárom városától néhány km-re, Martos községet elhagyva ma már autóval is megközelítheti az érdeklődő a Feszty-család hajdani kingyesi tanyáját. Ma már csak egy düledező tornyocska emlékeztet arra az épületegyüttesre, amely egy műteremből és egy parasztházból állt. Pedig szebb napokat is megélt a „Tündér-tanya”! Éjszakákon át beszélgettek itt a kor meghatározó személyiségei, művészei, Feszty Árpád barátai. Csak néhányat megemlítve: Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Bródy Sándor, Dankó Pista. Látogatásaikat mindig „dokumentálták” is, elég sajátos módon: rövid versikéket írtak a parasztház gerendáira. A ház már nem áll, a gerendák és rajtuk a „barátság örök lenyomatai” azonban megmaradtak, és a Feszty-család jóvoltából méltó helyre kerültek: az Emlékparkba, a Feszty-körkép mellé. Felújításuk után a 8 db gerendán összesen 52 hosszabb-rövidebb, többnyire verses felirat vált olvashatóvá. A gerendák körül hamarosan újabb, izgalmas, újszerű kiállítás lesz látható Ópusztaszeren…
A Feszty-körképnek otthont adó Rotunda épületében jelenleg zajló beruházás miatt maga a Körkép sem látogatható májusig. „Téli álmát alussza”, tavaszra azonban megújul: egyrészt új nézőpontból tekinthetjük majd meg, másrészt megtisztul az évek alatt rárakódott portól. Ez idő alatt az Emlékpark munkatársai is „leporolják” ismereteiket A magyarok bejövetelével kapcsolatban. Ennek egyik első és fontos mérföldköve volt – Feszty Zsolt meghívására - ógyallai látogatásuk a Feszty-családnál. Komáromban csatlakozott az Emlékpark nyolc munkatársához Feszty Zsuzsa (a festőművész öccsének unokája), valamint Keller Péter (Gárdonyi Géza dédunokája) a szüleivel. A várostól néhány km-re, Ógyallán (szlovákul Hurbanovo) volt az első állomás. A „kúriák városában” áll a Feszty-kastély. Itt született és itt töltötte gyermekkorát a festőművész. Aki ide belép, egy időutazás részese lesz: a bútorok, a festmények és a családi fotók a falon, az illat… Mintha bármelyik pillanatban beléphetne a Körkép alkotója. Feszty Zsuzsa és 95 éves édesanyja különböző izgalmas, olykor-olykor megdöbbentő részleteket tártak fel a festménnyel, alkotójával és a családdal kapcsolatban. A falon fegyverek, harci eszközök. Ezeket maga Feszty Árpád gyűjtötte a honfoglalást és korát kutatva. A kastély egyik helyiségének szegletében pedig még ott áll Feszty Árpád bölcsője…
Kingyesre menet az „ópusztaszeri zarándokok” megállottak a Feszty-család temetkezési helyénél. A családi kriptát Feszty Árpád édesapja, Feszty Szilveszter építtette. Maga a híres festőművész is ide van eltemetve. Martoson rövid kitérőt tettek a Feszty Parkba, majd az utazás legizgalmasabb része következett…
A sajnálatos módon lepusztult Kingyes még ebben az állapotában is magával ragadja az ide érkezőt. Aki ide eljön, megérti, miért szerette ezt a helyet annyira Feszty Árpád, hogy festő létére még lefesteni sem tudta: „Akit az ember igazán szeret, ahhoz ír szerelmes levelet – s ha tud, jó vagy rossz szerelmes verseket –, de ecsettel, festékkel vászonra realizálni nem képes.” Az egykori műterem romos épülete mögötti tavacska és környéke egy kis „Paradicsom”. Méltóbb sorsot érdemelne a „Tündér-tanya”, hisz ihlető ereje fontos szerepet játszott nemzeti kincsünk, a Körkép születésében.
|
